Egy kis bemutatkozás 3.

Szóval elég nagy slamasztikában voltunk. Ekkor találta ki a család, hogy a nagymamám egy 3 szobás lakásban él egyedül, költözzünk oda. Tudniillik a nagymamámról, hogy imádom nem lehet elmondani, hogy mennyi mindent köszönhetek neki az életemben,de ugyanakkor képtelenség vele együtt élni. Ez akkor derült ki mikor a nagyapám tragikus hirtelenséggel meghalt és a szüleimmel oda költöztünk mamához (akkor még kertes házban lakott), mert félt egyedül. Borzalmas 6 hónap volt, a szüleim fejvesztve menekültek haza. Na ettől féltem én is, mert nem akar Ő rosszat csak nem tudja megállni, hogy ne szóljon bele mindenkinek a dolgába. Nem volt más választásunk. 2005. május 1-jén költöztünk oda. Ja közben pedig kitaláltam, hogy én nem akarok úgy szülni, hogy nem vagyok férjnél. Amúgy is utálom az élettárs szót. Így aztán egy rögtönzött esküvővel megoldották ezt a problémát a szüleim. Nem voltunk olyan nagyon sokan kb. 50-en de esküvő volt fehér ruhában voltam megjegyzem alig 8 hónapos terhesen na mindegy.
Nem sokáig élvezhettem a kényeztető családi kört, mert a nőgyógyász azt mondta kevés a magzatvíz érett a lepény befelé a kórházba.
5 hetet voltam bennt, olyan volt mint a kollégium, mert hétvégére mindig kikönyörögtem, hogy hazaengedjenek. De a végén már nem voltam jó passzban egész nap aludtam olyan depressziósnak éreztem magam és nem sok emberrel akartam beszélgetni. Nekem így ment tönkre egy régi barátságom. Együtt dolgoztunk, de munka után is együtt voltunk, hétvégén is. Ő volt az esküvői tanum és őt szerettem volna keresztszülőnek. Még a kórházban meglátogatott, mikor megszültem, de nem értette meg amit mondtam. Egy részemről megválaszolatlan sms miatt 2005.07.20 óta felénk se nézett és ezen mindenki ki van akadva "pedig hát mindig együtt voltatok", " hát igen úgy érztem ő a testvérem ő a másik felem. Már nem fáj.
Különösképpen azért sem, mert az ő elvesztésével visszataláltam egy olyan barátnőmhöz, akivel oviba ,ált. suliba., gimibe és 5-6. évre is együtt jártunk. És vele talán még jobb barátnők voltunk csak amikor ő összejött a mostani férjével persze, hogy többet akartak együtt lenni, de nekem akkor még nem volt apaci így nem értettem meg. Megsértődtem. Fátylat rá.
Az élet érdekessége, hogy Ani és én köztem 6 hónap korkülönbség van. Bennt voltam a kórházban mikor kiderült, hogy Aninak is kisbabája lesz. Gvendolin és Csenge között is 6 hónap körkülönbség van. Szeretjük őket nagyon nagyon. Oda vissza számíthatunk egymásra.